Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó
Bejelentkezés
Megérintelek

Nyitott szemmel álmodom

Megérintelek · 1 éve
Tudod milyen nyitott szemmel álmodni?
Szólnak hozzád az emberek és te gépiesen válaszolgatsz. Még mosolyogsz is kedvesen. Ez a dolgod,ezt kell tenned,közben pedig fogalmad sincs miről folyik a beszélgetés!
Tudod milyen egy körben ülni,ahol mindenki azt hiszi,hogy nekik milyen fontos vagy,közben nem jelentesz nekik semmit? Mert ha jelentenél,észre vennék! Ha fontos lennél tudnák,hogy nem is vagy ott ,csak nyitott szemmel álmodsz.

Sétálunk,mi ketten. Boldogan ölelem a derekad,te átkarolod a vállam. Nem bújkálunk végre! Sétálunk a városban te és én. Épp hogy csak a föld felett,hogy senki ne vegye észre! 
Álmaimban mindig nyár van amikor veled vagyok.Süt a nap,fülledt a levegő. A fehér hosszú szoknyám lengeti a szél. Valamit suttogsz a fülembe,kéjesen megborzongok és a fejemet hátracsapva nevetek. Boldog vagyok! 
Szeretném veled bebarangolni a várost! Szeretném mindenkinek megmutatni,hogy te hozzám tartozol! Szeretném ha tudnák,hogy van,-
igenis létezik igazi szerelem!  Még ha nem is mindig volt megfelelő a pillanat,ha nem is voltunk mindig őszinték,ha nem is hoztunk mindig megfelelő döntéseket,de mindig ott voltunk egymás szívében! Néha visszahúzódva,csendesen,máskor hisztisen toporzékolva,szívszakadva,kétségbeesetten könyörögve,néha pedig közömbösen,a másiknak szívbemarkoló fájdalmat okozva! De ott voltunk egymásnak!
De most végre együtt sétálunk! Minden fájdalmat,vívódást és harcot elfeledve! És nevetek! A fejemet hátracsapva nevetek! Nem írhatom le mit mondtál,belepirulnék! 
Nevetve futunk! Fogod a jobbomat és én csak repülök utánad! A bal kezemmel szorosan fogom a lengedező csipkét,nehogy elessek benne! Kacagva futunk,mint a tinik! Mindjárt haza érünk,hozzád! Belépünk a kapun,rohanva sietünk a kis házig! Éget a nap és mi bemenekülünk az édes kis kuckóba!
Szorosan öleljük egymást a zuhany alatt,mintha soha nem akarnánk elszakadni egymástól.Gyengéden lemosom a mellkasod,a hátad,közben éhesen fuldokolva csókolózunk! Furcsán veszem a levegőt,mintha el akadna. Nem juthat el a tüdőm rejtett zúgjaiba! Fuldoklom,de ez valami teljesen más! Valami különleges,csak a miénk!
Ekkor hirtelen megszólal egy hang: 
-Kérsz kávét?
-Igen!- válaszolok gépiesen,majd álmodom nyitott szemmel tovább...
Megjegyzést csak bejelentkezett blogolok tagok írhatnak!
Jeletkezz be a blogodban, vagy készíts te is egy blogot a blogolok.hu-n!
Megérintelek
Ami megfordul a fejemben...